Vezetőként, anyaként szinte folyamatos dilemmában vagyok, hogy meg tudok-e felelni minden fronton. Egyik sem olyan, amit félgőzzel lehet csinálni, ezért fontos megtalálni az egyensúlyt.
Állandóan zsonglőrködöm az idővel, a feladatokkal, hogy minden beleférjen. Időnként mégis azt érzem, hogy nem tudok megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak.
Amikor gondosan megtervezed a hetet előre, még úgy tűnik, minden simán fog menni, haladni tudsz a terveid szerint, semmi extra nincs. De ahogy telnek a napok, egyre több minden jön közbe. Sürgető kötelező adatszolgáltatás, nem várt pályázati lehetőség, iskolai kötelező beküldendő feladatok, gyűjtőmunka, utolsó pillanatos szülinapi zsúr meghívások…
Nem lehet mindenre előre felkészülni, meg kell tanulni úszni az árral, és mindig azt venni előre, ami a sürgős/fontos mátrixban elsőbbséget élvez.
Az adott pillanatban nem biztos, hogy jól mérted fel a dolog fontosságát, súlyát. Lehet, hogy utóbb kiderül, kár volt ennyire sok időt fordítani egy munkával kapcsolatos tevékenységre. Úgy érzed, lettél volna inkább a családdal, ahelyett, hogy elmentél volna egy olyan szakmai programra, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Bízz magadban! Tudd, hogy az adott pillanatban a körülményeknek megfelelő helyes döntést hoztad. Ami elmúlt, elmúlt, kár rajta rágódni. Ha hibáztál, tanulj belőle, lehet, hogy legközelebb a másik javára döntesz.
Hogy mégis mi az, ami megadja a végső bizonyosságot, hogy elég jól csinálod a dolgokat?
Én anyaként a gyermekeimet nézem. Amikor hatalmas mosollyal és öleléssel fogadnak, ha hazaérek, és azt mondják csak úgy spontán, hogy „Imádlak Any”, akkor tudom, jól csinálom.
Nem érdekli őket, hogy előtte két óráig hol voltam, mivel foglalkoztam, csak az, hogy amikor ő kérte, hogy fonjam be a haját, akkor befontam. Amikor buliba hívták, volt idő elmenni ajándékot venni, és el tudtam vinni a barátnőjéhez. Amikor igazán szükségük van rám a nekik fontos pillanatokban, ott vagyok.
A gyerekek kiegyensúlyozott, boldog hétköznapjai a bizonyosság arra, hogy létezik egyensúly. Tudsz jó anya lenni, akkor is, ha vezető vagy.
Ha ebben biztos vagy, akkor nem okoz lelkiismeret furdalást, hogy a nyaralás kellős közepén elintézel néhány telefont, és pár órát online meetinggel töltesz.
A munkában az általam vezetett intézmény sikerei adják a bizonyosságot. A kollégáim lelkesedése, kreativitása, amivel a kihívásokra reagálnak. A mosolyok, amivel a látogatókat fogadják. A konferenciák, szakmai tapasztalatcserék, ahol kíváncsiak rá mások is, hogyan értük el eredményeinket.
Mind-mind azt mutatják, jó úton járok.
Te hogyan találod meg az egyensúlyt? Mi az, amitől azt érzed, elég jó vagy?
Ha Anya boldog, az egész család boldog. Tegyél minden nap a boldogságodért!